Szent György-napi kihajtás a Márffy-házban!
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány e naptól számítja. A téli időszak után Szent György napján hajtották ki először az állatokat, ehhez a naphoz számos hiedelem és szokás fűződik, mellyel az állatok egészségét, szaporaságát, tejhozamát igyekeztek biztosítani. Nagy jelentőséget tulajdonítottak annak a vesszőnek, zöld ágnak is, amellyel az állatokat először hajtották ki a legelőre. A legelőre menet pedig ezzel a gallyal ütögették, hogy sok tejet adjanak.
Ebből az alkalomból tavaszköszöntő ünnepséget szervezünk a Márffy-házban. Látogatóink betekintést kaphatnak a Balaton vidékének pásztorvilágába, 1848-as huszárgrafikákban gyönyörködhetnek, majd az este beköszöntével koncertet hallgathatnak.
15 órától Dr. Varga Anna etnobiológus tart előadást, A Balaton vidékének pásztorvilágáról a XIX. században.
Dr. Varga Anna a környék pásztorvilágának avatott szakembere, etnobiológus kutató, aki évek óta kitartóan vizsgálja a táj és az ember kapcsolatát, a gazdálkodó ember szerepének fontosságát a környezetvédelemben.
17 órától Somogyi Győző Kossuth-díjas festőművész grafikáiból láthatnak kiállítást 1848 címmel.
A kiállítás előtt köszöntőt mond Sárdi Máté Lovas Község Polgármestere, a kiállítást megnyitja Székely Tibor – a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség elnöke.
Somogyi Győző szintén kötődik a Balaton-felvidékhez. Feleségével 1975 óta Salföldön élnek, gazdálkodnak, állatokat tartanak. Háza huszármúzeum, lovas oktatóközpont, huszárcsapatok székhelye és találkozóhelye lett.
1979-ben egyik alapítója, majd titkára a Káli-medence Környezetvédelmi Társaságnak, melynek Káli Híradó című újságjait kézzel írja és rajzolja. Természetvédő és műemlékvédő tevékenységét 1992-ben „Pro Natura” díjjal jutalmazták.
1991-től hagyományőrző huszár, 1992-ben megalakította a Radeczky Huszár Egyesületet, 1999-ben a Salföldi Kopjásokat, 2000-2006 között, mint a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség alelnöke tevékenykedett.
Szabadfoglalkozású képzőművész, grafikákat és festményeket készít. Mint történésznek szakterülete a magyar hadiviselet, több mint 20 színes albuma jelent meg ebben a témakörben.
Munkásságát Magyar Örökség címmel ismerték el. 1988-ban Munkácsy Mihály-díjjal tüntették ki.
1997-ben Kiváló Művész címet, 2012-ben Kossuth-díjat kapott. 2014-től a Nemzet Művésze. Tagja a Magyar Művészeti Akadémiának és a Veszprémi Művész Céhnek.
19 órától pedig a Dresch Vonós Quartett koncertjét hallgathatják meg.
Dresch Mihály a Káli-medence szaxofonosa, a magyar jazz egyik legegyénibb zenei világot képviselő, meghatározó, irányadó szereplője. Ahogy Garbarek az észak-európai vagy Coltrane az afro zenei tradíciókat, úgy Dresch az erdélyi autentikus folk jellemző elemeit emelte be a jazzbe. Zenéje nem művi, megéli a népi kultúrát, tudatosan képviseli az ebben rejlő örökséget. A muzsikájába épített folk tartása adja azt a fundamentumot, amely biztos alapot nyújt a jazz szárnyalásához, improvizálásához. Felvételei, amelyek alapvetően instrumentális jellegűek, nemcsak a népi dallamokat idézik, hanem azok szövegei is hallhatók. Muzsikája sodró, személyes és intim, erő és hit sugárzik belőle. Munkássága világszerte elismert, nemzetközi szinten az elsők között jegyzett muzsikus.
A program a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával, a Kárpát-medencei Kultúrpajta és Tündérkert hálózat program keretében jött létre.
A belépés díjtalan.